Skip navigation

3. KVARCOSZCILLÁTOROK

Kvarcoszcillátorok

szülékeinkben gyakran van szükségünk olyan oszcillátorokra, amelyeknek frekvenciája fix értékű és stabilitása, pontossága lényegesen nagyobb, mint az LC-oszcillátoroké. Ilyen esetben frekvencia-meghatározó elemként rezgőkristályt, vagy más néven kvarckristályt kell alkalmazni az LC rezgőkör helyett. A kvarckristályok a piezoelektromos jelenség alapján működnek. Ez a jelenség abból áll, hogy egy szilicíum-dioxid kristályból készült metszetet (lapkát) elektromos erőtérbe helyezve, annak a mechanikai méretei megváltoznak. A jelenség fordítva is igaz, amennyiben egy kristályra erőhatást kifejtve, annak oldalain elektromos töltések jelennek meg.

 

A rezonanciafrekvenciát a lapka méretei határozzák meg. A hőmérséklet-változással szembeni nagyfokú stabilitás annak a következménye, hogy a kvarcnak, más anyagokhoz képest, csak nagyon kis mértékben változnak a geometriai méretei a hőmérséklet változásakor. A kételektródás kvarckristály veszteséges nagy jóságú soros rezgőkört képez. A kivezetések közötti kapacitás miatt egy párhuzamos rezonancia is kialakul. A kettő közül általában a soros rezonanciát használjuk ki. A rezonanciafrekvenciáját igen kis mértékben tudjuk változtatni sorba kapcsolt reaktív elemekkel. Most tekintsünk meg néhány kvarckristályos oszcillátort, melyek visszacsatolt erősítő alapkapcsolásokból épülnek fel, és részben az ismert LC oszcillátorokból származtathatók.

 

             


       

1. ábra Széles körben alkalmazott kvarcoszcillátorok

 

A rezgőkvarcok soros-, illetve párhuzamos rezonancián is képesek rezegni, de a soros rezonanciát részesítjük előnyben. A két rezonancia-frekvencia:


és

    

2. és 3. ábra A rezgőkvarc és helyettesítő képe

Kvarcoszcillátor mérőpanel (Clapp-)



4. ábra

Ismeretek pdf formátumban

Kvarcoszcillátorok - animáció

MIKE GÁBOR: SZINUSZOS OSZCILLÁTOROK - A tananyag a következő megkötések szerint használható fel: (Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!)