Skip navigation

2.2. Hárompont kapcsolású oszcillátorok

Hárompont kapcsolású oszcillátorok

A hárompont-kapcsolású oszcillátorok – nem meglepő módon – a frekvencia-meghatározó hálózatukról kapták a nevüket. Az Armstrong- (más néven Meißner-) oszcillátor mellett a két legősibb oszcillátortípus az Edwin Henry Colpitts által megalkotott Colpitts-, valamint a Ralph Vinton Lyon Hartley által szabadalmaztatott Hartley-oszcillátor. Technikatörténeti szempontból rendkívül jelentős mindkét oszcillátortípus. A rádióadó- és rádióvevő berendezésekben a mai napig szinte ilyen oszcillátorok szolgálnak alapul, figyelembe véve, hogy természetesen a korszerű típusokban bipoláris- és térvezérlésű tranzisztor az erősítőelem, szemben a korai elektroncsövekkel.

A hárompont-kapcsolású oszcillátorok alkalmazási példája


A hárompont kapcsolású oszcillátorokat akár a hangfrekvenciás tartománytól, több 100MHz-es frekvenciatartományig alkalmazhatjuk. Alacsonyfrekvenciás applikációnak a tekercs fizikai méretei, valamint a kapacitásértékek nagysága szab gátat, hiszen a hangolhatóság nehézkesen megoldható. Ellenpéldát is célszerű megemlítenünk: kiválóan üzemelnek eme oszcillátorok a 100MHz-es frekvenciatartományban. Jó eredményt érünk el a műsorszóró URH adóberendezések alaposzcillátoraként való alkalmazással. Ezek a berendezések 88 és 108 MHz rezgéseket állítanak elő. A korszerű berendezések kapacitásdiódás hangolásúak, vagyis egyenfeszültségvezérelt oszcillátorok (Voltage Controlled Oscillator, VCO). Ezzel a kialakítással a következőket tudjuk megvalósítani:
  • az üzemi (műsorszórási) frekvencia beállítása, 88 és 108 MHz között;
  • fáziszárt hurok (Phase-Locked Loop) és referenciaoszcillátor alkalmazása mellett a frekvencia stabilizálása;
  • a vivőfrekvencia modulációját (frekvencia-moduláció).
Korszerű, URH-FM műsorszóró adóberendezés, valamint Colpitts-oszcillátoros alapja
 
MIKE GÁBOR: SZINUSZOS OSZCILLÁTOROK - A tananyag a következő megkötések szerint használható fel: (Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!)